Címkék

 

Mozgalmas volt az elmúlt hét.

Pénteken volt Dávidék karácsonyi ünnepsége a suliban. Nagyszerű előadást készítettek, nagyon-nagyon jó volt. Szerintem nagyon élvezték a gyerekek, mi szülők pedig nagyon büszkék voltunk a csemetéinkre. Itt is volt az előadás után eszem-iszom, jó hangulatban telt, beszélgettünk, sokat nevettünk, a gyerekek is jól érezték magukat. Igazán kellemes este volt, köszönet érte legfőképpen az osztályfőnöknek, aki megpróbál egy jó kis csapatot kovácsolni ebből a gyerekseregből. Meg persze a gyerekeknek is, hiszen jó volt nagyon a műsor, látszott, hogy jól betanulták, sokat dolgoztak rajta, értik, hogy miről is van szó. Hát igen, elvégre már lassan 12 évesek lesznek!

Szombaton elmentünk megint a piacra, a vágóhidra, havi bevásárlás, teletömtük megint a fagyasztót. Délután elsétáltunk a brüsszeli Waversesteenwegen. Szétnéztünk pár boltban a fiukkal, néztük a kivilágított utcákat. Aztán egyszer csak már messziről hallottuk, hogy karácsonyi zene szól. Pár perces séta után egy idősekből álló csoporttal találkoztunk, akik télapónak voltak öltözve, és fúvós zenekarként sétáltak végig az utcán. Nagyon szépen játszottak. Megálltunk, a fiuknak nagyon tetszett. Gyuszi készített több képet, sőt még a koncertjüket is fölvette. Talán egyszer bekerül ide ez az anyag is. Az utolsó télapó ajándékokat osztogatott a gyerekeknek. Barnus kapott egy repcsit, Dávidkámnak mondta, hogy ő már nagyfiú. Dávid megértően bólogatott. Este visszamentünk Brüsszelbe, megnézni a kivilágított várost, a Grandplace-t. Nagyon szép volt megint a főtér. Pavarotti áriái zengtek az óriási hangszórókból, közben az épületeken fényjátékokban gyönyörködhettünk. Vettünk két kívánságcsillagot a fiuknak az óriási karácsonyfára, ami a főtér közepén van felállítva. Sajnos el kellett jönnünk, mert nagyon-nagyon hideg volt. Viszont ez volt Tasso felavatása is. Ez volt az első alkalom, hogy elvittük magunkkal. Nagyon érdeklődő volt, de rendesen viselkedett, bár rendesen kellett tartani a pórázt, mert mindent meg akart nézni, meg akart szagolni. De nem volt baj vele, aranyos volt. Csak a kocsiban sírdogált, a gyerekek nyugtatgatták, kevés sikerrel.

Vasárnap nyugi volt, egymást biztattuk, hogy már csak öt nap és itt a szünet. Fáradt már mindenki, jó lesz ez a szünet.

És itt van ez a hét! Sok a tenni való, már egy hét sincs karácsonyig. Az ajándékok megvannak szerencsére, sütkérezünk most már, készülnek a mézessütik, ma kikeverem, holnap lesz időnk délután kisütni. Bejgli a hétvégén készül, közben gondoltam szaloncukrot kellene főzni. Na, azt nem tudom lesz-e rá még időm, mert elég pepecs munka, ahogy elolvastam. Kalácsot is hétvégén sütök, van egy olyan kalács receptem, amibe kakaós tölteléket kell tenni, azokat kell összefonni, és úgy kell megsütni. Nagyon fini! Gyümölcskenyeret is sütök még a héten. Lassan szavazásra kell bocsátanom a karácsonyi menüt is! Nem unatkozunk szerintem!