Két napja kisebb-nagyobb időközökkel, de szakad az eső. Eddig sikerült Tassot úgy vinni sétálni, hogy nem nagyon áztunk meg, de ma reggel megkaptuk a magunk adagját, de úgy rendesen! Mikor kikísérem a gyerekeket a buszhoz, akkor szoktunk a reggeli sétánkra menni. Egész éjszaka szakadt az eső, vihar volt, így örültem, hogy most kellemes +10 fokban sétálhatunk egyet. Igaz a fejemet majd levitte a szél, de az még nem volt baj. Kb. fél úton jártunk, amikor egyik percről a másikra el kezdett szakadni az eső. Mivel fújt a szél hát jutott mindenhová belőle. Gyorsan vissza is fordultunk, szaladtunk hazáig. Tasso többször is rám nézett, hogy most mi van. Úgy látom, nem nagyon szereti a vizet. Áztatok már meg fehérneműig? Na, most ez olyan volt! Mint két csapzott veréb rohantunk be a lakásba. Gyorsan megtörölgettem Tassot, mert olyan édi, amikor vizes a lába, vagy a teste, akkor leül az ajtóba a szőnyegre, és várja, hogy törölgessük meg. Most már békésen szunyókál az aranyos! Csak utána hámoztam le magamról a ruhát, vehetem elő a másik kabátomat, mert ez nem fog megszáradni délig, az biztos!

De legalább meleg van. Persze amikor a Télapó jött akkor is megint +10 fok fölött volt a hőmérséklet, mint eddig az utóbbi két évben. Ez különben nem baj, de valahogy nincs az embernek télapóhangulata. Se karácsonyi. Sőt, most úgy látom, mintha elfelejtették volna ezt az emberek! Tavaly sok helyen ki volt díszítve a ház, a kert, most ezt sem látom. Vajon miért? Szembe a virágüzletbe megérkeztek a fenyőfák, hétvégén át kellene mennünk, megnézni őket. Sütni is kellene már, bár teljesen felesleges, mert még hamar van, ha nem dugom el a sütiket, akkor hűlt helye lesz karácsonyra. Mert valaki mindig megtalálja!