A helikopter pilótája még egyszer ellenőrizte a műszereket, és egy pillantást vetett a két közeledő férfira. Egyikük bőrkabátot és farmert viselt, rövid szőke haja és kiálló arccsontja volt. A másik ballonkabátját fogta össze maga körül, ahogy a gép felé sietett. Hosszú haja hátul copfba volt összekötve, borostás arcában mélyen ült fekete szeme. Első pillantásra nem voltak valami szimpatikusak, de hát pénz beszél. Kifizetik a fuvart, aztán talán soha nem látja őket.
A két férfi odaért a helikopterhez, belülről kinyitotta nekik az ajtót. Ahogy felkapaszkodtak, köszöntek, és letelepedtek a pilóta mögötti utasülésekbe.
– Ezeket vegyék fel, és csatolják be magukat, kérem! – fordult hátra a pilóta, odaadta a sisakokat, és segített nekik, hogy elboldoguljanak a csatokkal. – Akkor Liege az uticél, ahogy telefonon megbeszéltük?
– Igen. Nagyon sietünk.
– Rendben. – a pilóta beindította a motort, várt egy kicsit, hogy a rotorok elérjék a megfelelő fordulatszámot, és a levegőbe emelte a gépet. Egy perc múlva már Brüsszel odalent elsuhanó házait nézték, aztán az épületek ritkulni kezdtek, erdők és szántók következtek. Időnként kisvárosok és falvak fölött repültek el.
A két utas csendben volt, egymással sem beszélgettek. Nézték az elsuhanó tájat. A pilóta a repülésre koncentrált, nem figyelt fel a másik kettő ideges viselkedésére. Egyre gyakrabban tekintgettek ki, a szőke keze ütemesen ökölbe szorult, a borostás pedig sűrűn pillantott társára. Tekintetük találkozott, és a borostás biccentett. A szőke visszaintett a fejével, és bőrdzsekije belső zsebéből egy pisztolyt vett elő. Előrehajolt, hogy a pilóta jól láthassa, és a fegyvert a fejének szegezte.
– Most pedig azt teszed amit mondunk!
– Hé! Mi a fenét hadonászik azzal a pisztollyal? – a pilóta kezében egy pillanatra megremegett a botkormány, és a helikopter süllyedni kezdett.
– Óvatosan ember! – kiabált a sisakmikrofonba a szőke. – Nem fogunk bántani, ha nem csinálsz hülyeséget. Csak tedd amit mondunk, és nem lesz bajod! A stukkerben kilenc golyó van, a társamnál pedig kézigránát.
– Ne csinálj ostobaságot! – hajolt előre a borostás is, és a pilóta orra elé dugta a gránátot.
A férfi idegesen markolta a botkormányt, de sikerült egyenesben tartania a gépet.
– Mit akarnak?
– Változott az uticél. Lantinba megyünk.
– Ehhez nem kellet volna fegyvert fogni rám!
– Ehhez nem, de amit ott csinálunk, abban nemigen lettél volna partner.
– Miért, mit akarnak csinálni?
– Csak vezess, és ne kérdezősködj! Időben megtudsz mindent.
Csendben repültek tovább, csak a motor hangos bőgése hallatszott a sisakokon keresztül. Amikor a távolban feltűntek Lantin épületei, a szőke további instrukciókat adott:
– A város keleti része felé repülj! Van ott egy börtön, ahol találkozónk van valakivel.
– Jézusom! A börtön udvarára akarnak leszállni?
– Csak egy pillanatra. Aztán megyünk tovább.
Néhány kilométerre már látszottak a magas kerítéssel körbevett kockaépületek. A sarkokon őrtornyok magasodtak, fegyveres őrökkel.
– Oda szállj le, arra az üres részre középen! – utasította a pilótát a szőke. A hely sétáló vagy focipálya lehetett a raboknak, esetleg mindkettő. Emberek látszottak rajta, ahogy csodálkozva bámulnak felfelé a közeledő helikopterre.
– Lassan ereszkedj!
– Le fognak lőni bennünket az őrök – nyelt nagyot a megfélemlített pilóta.
– Nem fognak. Mire észbe kapnak, már itt sem vagyunk. Azon kívül van egy kis meglepetésünk is a számukra. Add ide őket – fordult a társához. Az a kezébe nyomott három hengeres tárgyat, a szőke pedig kinyitotta az ablakot, és kidobta őket az üres területre. A hengerek pillanatok alatt füstöt kezdtek el okádni, szétterjedve a börtönudvaron, bekúszva az épületek közé.
– Most tedd le! Igyekezz!
A helikopter döccenve ért földet.
– Semmi hősködés! A társam figyel rád.- figyelmeztette a szőke a pilótát, és kipattant a gépből. Néhány másodperc múlva egy rabbal tért vissza, betuszkolta a fülkébe, és ő is bemászott.
– Emeld fel! – kiabálta. – Gyerünk már! Mire vársz?
Hirtelen emelkedtek fel, a helikopter gyorsan maga mögött hagyta a börtönt a meglepett, rohangáló őrökkel, akik a lassan oszló füstben próbálták a rabokat az épületekbe terelni.
– Most hová? – kérdezte a pilóta.
– Néhány kilométerre délre, az autópálya mellett van egy pihenő. Ott szállj le! Gyerünk! Teljes gáz!
A pihenőben csak néhány autó parkolt, volt helyük leszállni. A szőke végig a pilóta fejéhez tartotta a pisztolyt, amíg társai kiszálltak.
– Szerencsés napod van, haver. Húzd el a csíkot, de gyorsan! – azzal kiszállt és becsapta az ajtót.
Nem kellett kétszer mondania, a helikopter rekord idő alatt emelkedett fel . Mielőtt elrepült volna, a pilóta még látta, hogy a három bűnöző egy szürke Opel felé fut, aztán a fák eltakarták őket a szeme elől.

Ez a történet nem egy amerikai filmből való. Valahogy így történhetett, amikor két bűntársa kiszabadított egy elítéltet egy belgiumi börtönből.