Ma beüzemeltük a kinti sütögetőszerkezetet – barbecue-t, hogy elegáns legyek. Igazából ez volt az első nekünk, mert magyarországon nem faszeneztünk, hanem a szalonnasütés és a wokra hasonlító tál volt a sláger. Máig is hiányoznak. Május végén megyünk Magyarországra, valószínűleg elhozzuk őket. Összefut a nyál a számban ha a kajákra gondolok, amit sütöttünk velük.

Szóval barbekjú: jól sikerült, bár a faszénből többet raktam rá mint kellett volna, és gyorsan sütöttük, mert elment velünk az idő. A tapasztalatokat leszűrtük, legközelebb még finomabb lesz a szalonna, kolbász és a husi, bár most is megnyaltam a tíz ujjamat utána.

Május végén lagziba megyünk kis falunkban, idejét sem tudom mikor voltunk utoljára. Lesz majd hajnalig tartó zenés-táncos eszméletvesztés – hogy egy régi vámos kollégámat idézzem.