… ennyi volt a magyarországi utunk. 

Csütörtökön kora reggel indultunk itthonról, repülőre ültünk és délben már Budapesten is voltunk a szállásunkon. Nem mentünk a Mátrába, haza, pénteken programunk volt ugyancsak Budapesten, igy maradtunk, adtunk magunknak egy nap kimenőt. 🥰 Kimenőt mindenkitől, magunknak. 😉 

Nem kell semmi különösre gondolni, nagyokat sétáltunk, élveztük a melengető napsugarakat.

Elmentünk egy gluténmentes étterembe és kedvemre válogathattam az étlapon. 😋 (A főzős oldalamon irtam a gluténmentes élményeimről.)

Mivel nem messze volt a szállásunk a Vásárcsarnoktól igy oda is bekukkantottunk. Vettünk egy kis emléket.

Késő délután elmentünk hajókázni a Dunán. Még soha nem ültünk hajóra Budapesten, most pótoltuk. Csodaszép, tiszta idő volt. Kellemesen telt a bő egy óra, én még mentem volna szívesen. 

Este a szálláson ez fogadott minket. 🥰 Tudom nem nagy valami, de mi mosolyogva fogadtuk. 😃

Este újra útrakeltünk, kerestünk egy újabb helyet ahol én is ehetek esetleg valamit. Találtunk egy vega éttermet ahol tele ettük magunkat falafellel. Éjszaka a pesti utcán sétikálva mentünk vissza a szállásra.

Másnap már programunk volt, igy vége volt a szabad életnek. Még meglepetésként kaptam gluténmentes finom péksüteményt, mákos kalácsot és magvas kenyeret a szálláson (kérdezték a foglaláskor, hogy van-e különleges kívánságunk, gondoltuk nem veszítünk semmit, beírjuk a gluténmentes reggelit).

Persze semmi nem ugy ment ahogy elterveztük, de azért meglepetésként egy kormányhivatalban nagyon kedvesek, segítőkészek voltak hozzánk. Olyan sok rosszat, kellemetlen élményt olvastunk, hallottunk másoktól, igazán felüdülés volt, mosolyogva jöttünk ki. Bárcsak mindenhol mindenki ilyen kedvesek és segítőkészek lennének az ügyintézők!

Ebédidőben újra sikerült találnunk egy olyan helyet, ahol gluténmentes pizzát is lehetett kapni. Kiültünk a teraszra, kihasználtuk az utolsó órát. Én nem is tudom, de sosem fogyunk ki a témákból. 🙈 Valamiről állandóan csicsergünk. 

Később találkoztunk a családdal végre és együtt mentünk haza a Mátrába. Brüsszelben nagyon sokat buszoztunk, de bevallom őszintén magyar buszon fogalmam sincs mikor ültünk utoljára. 🚌🚍

A hétvége gyorsan, eseménydúsan telt. Vasárnap délután még ellátogattunk a Mátrába az Oxygén Adrenalin Park-ba. Pár kellemes órát ellehet tölteni a régi kőbánya helyén kialakított parkban. 😃

És már el is érkezett az idő a bőröndbe pakolásra, hajnalban irány a repülőtér. Hétfő reggel 9 órakor már le is szálltunk Charleroi repülőterén, Esztikénk várt ránk, repültünk haza. 

Jó volt, sokkal jobb mint reméltük. Sok beszélgetéssel, közös programokkal telt el a pár nap. Amiért menni szerettünk volna az megvolt. És ez a lényeg. Hogy mikor lesz hasonló utunk legközelebb? Megyünk-e hamarabb mint a nyár? Meglátjuk, nem feltétlenül tőlünk függ. 

Tudom, igy 17 év után már más szemmel tekintünk Magyarországra. Olyan csodaszép az az ország. ❤  Budapestben kellemesen csalódtunk, sokkal tisztább volt mint eddig bármikor mikor ott jártunk. Nem volt büdös, nem botorkáltunk a kutya meg mindenféle ürülékben. Bizonyára nem mindenhol ilyen a város, de ahol mi jártunk ott igy volt. 

A Mátra meg … ❤ Kár, hogy az ott élők nem a mi szemünkkel látják milyen csodaszép helyen lakhatnak. ❤🏞⛰🌄🌤🌞

De tudom, és tisztában vagyok vele, hogy az éremnek két oldala van … 😕