Nehéz, nagyon nehéz külön lennünk a családunknak. Azt gondoltam, hogy csak én vagyok ezzel így, nem is mondtam volna, nehogy panasznak véljék a gyerekek, de nemrég beszélgettünk mi lányok és Katinka is erről beszélt. Tartok tőle drága Esztikémnek meg ezen gondolkodni sincs ideje. 😦

Ezért is örülünk minden pillanatnak amit együtt tölthetünk.

Katinka barátja meghívta az ismerőseiket, családtagokat megünnepelni Katinka 30. születésnapját. Gondoltuk mi is meglepjük, a köszöntésre bemegyünk a fiukkal aztán ott hagyjuk majd őket ünnepelni. 🙂 Meg is szerveztük, hogy jöjjön egy kedves fiatalember vigyázni a kutyusokra, mert nem szívesen hagyom itt őket több órára. 

Erre Barnus reggelre beteg lett, olyan sápadt volt mint a fal, jártányi ereje sem volt. 😦  Késő délután meg elkezdett esni a hó. 😦 Mivel egész héten -10 fok körül volt a nappali és éjszakai hőmérséklet, ezért a leesett hó meg is maradt. Néztem egy ideig, aztán szóltam Gyuszinak, hogy ez most nem lesz jó. 😦 Ki tudja mennyi esik, meddig esik, így nem mehetünk el. Lemondtuk a fiatalembert, Gyuszi felült a vonatra Barnussal és bevitte, hogy egy kicsit együtt legyen a testvéreivel. Ha gond van ott vannak ők együtt, majd megoldják, tudtam. 

De nem lett, nagyon jól szórakoztak, együtt voltak és én minden együtt töltött percüknek örültem. 🙂 

Megbeszéltük, hogy szombat reggel beszélünk mikor menjünk be Barnusért Brüsszelbe. Út közben felhívtam Esztikét, hogy megkérdezzem milyen volt a buli? Erre hallom, hogy Katinkánál vannak együtt. Ránéztem Gyuszira:- Oda akarok menni, azonnal vigyél Katinkához! 🙂 Még a telefonon keresztül is átjött a jó kedvük, a nevetésük. És 20 percen belül már együtt voltunk! ❤ Hamarosan berobogott Gyuszi is Barnussal, loptunk magunknak egy kis időt együtt. 🙂 Aztán hazavittük Esztikét, náluk is töltöttünk egy kávézásnyi időt, kicsit beszélgettünk. De mennünk kellett, mert Brunci nem volt velünk és aggódtam, hogy mit csinál a négy kópé otthon egyedül. 🙂 

Annyira jól esett látni őket, kár, hogy Dávid nem volt ott. Nagyon szeretem a nevetésüket hallani, felüdíti a lelkemet. ❤ 

Szóval loptunk magunknak egy kis családozást, spontán, csak úgy. Ezek a dolgok törik meg a napok monotonitását. Bár ezért nem úgy alakult a hétvégénk ahogy elterveztük, de ettől  jobb nem is lehetett volna. 🙂 És persze a kutyikák is itthon jól viselkedtek, még a kis kópé sem szekálta szét a nagyokat. 😀