Kis édi-bédi, cuki-muki meg minden. Hát szörnyű! Ugye három nagy kutya után jött ez a kis csöppség. Alap járaton is csöpp, de mikor megkaptuk még baba is volt ráadásul. És elhangzott a mondat, hogy: Jack mikor nől fel? Hát már felnőtt! Ettől nagyobb már sosem lesz. Ő a westie-k között is apróka, alig 3,5 kg. 🙂 

Az első év szörnyű volt vele, aki kíváncsi a történetére, az elolvashatja ha beírja a blog keresőjébe a nevét. 😥 Sok sírás és nagy döntések kísérték első évét, melyet az első karácsonya előtt két nappal egy nagy műtét tett teljessé, de ugye abban reménykedtünk nagyon, hogy aztán más lesz az élete. Úgy gondoltuk, hogy rajtunk ne múljon! Milyen jól tettük! 🙂 ❤

És akkor most egy éves képriportunk következik a kis Jack-ről aki különben goldinak képzeli magát, és egyáltalán nem gondolja, hogy ő kisebb bármelyik másik kutyánknál. 😀

Itt még a műtétre várva, kis loncsoskám. Nagyon cuki volt ilyen hosszú szőrrel, de azt tudni kell, hogy egyetlen kutyafodrász sem vállalta el műtét előtt, mert nem lehetett kikötni akkora fájdalmai voltak. Felvenni sem lehetett, farkat nem csóvált, szóval semmi. Fájdalomban élt és egy igen szomorú kiskutya volt akkoriban. 😦

Műtét után pár nappal. Sokszor jól esett neki a kis ruhájában lenni, és szomorúan ücsörgött lámpaburájában. Ezért aztán leszedtük róla, Barnus fantasztikus volt, ahogy ápolta és vigyázott rá. ❤

Ez már a varratszedés után készült januárban, látszik a kis csupasz popója. 🙂 De itt már elkezdett játszani, egyre többet mozogni. 🙂

Gazdi ölében a legjobb! Nagyon összenőttek! ❤

Márciusban jött el az idő az első fodrászkodáshoz, szegénykét alaposan megkopasztották, de muszáj volt. Olyan lett mint egy csivava, igy aztán azóta sem volt fodrásznál, vettünk egy kis gépet és azzal nyírjuk a szőrét 2 havonta. 🙂

A nagy csapat! ❤  Lazán Taszikára rakta lábait, egyáltalán nem érdekelte, hogy az öreg motyog, hogy ne lökdösse. 🙂

Áprilisra kinyílt a világ!!! Rájött, hogy ez az új élet fájdalom nélküli. Rájött, hogy tud szaladni, és számolatlanul rótta a köröket az udvaron, szájában hol egy labdával, hol egy játékkal. Mivel egyenrangúnak képzelte mindig is magát a többi kutyusunkkal, így simán beállt a játékba a goldik közé. Gyuszi itt hamarosan elengedte a játékot, a két goldi húzta, Jack pedig középen szó szerint a levegőben lógott, de ő morgott a legjobban. És megtanulta csóválni a farkát, mert már az sem fájt! ❤

Ha valami hangos dolog elindul a lakásban, akkor azonnal jön, intézkedik, beszél, morog vagy vakkantgat. Így történt ez most is, Gyuszi egy takarítógéppel próbálta tisztára varázsolni a terasz köveit, de nem tudott Jack-től lépni. Feltette a hintaágyra, ő pedig végig szemmel tartotta, hogy jól csinálja-e? 😀

Dumál, be nem áll a szája! 😀 Folyamatosan kommentálja mi történik, miről mi a véleménye. Hogy érthetőbb legyen a füleivel is morzézik hozzá, ezt láthatjátok az alábbi két képen. 😀

Kedvenc képem ami augusztus elején készült! ❤ Nagy séta után leültünk fagyizni, hoztak a kutyusoknak a pincérek vizet, de pihenni a gazdi ölében lehet csak igazán. 🙂 Boldogan, tele szájjal nevetve! 😀

Jött az ősz, szemmel kell tartani a kis Hencit (időközben ez lett a neve 😀 ), mert a saras földben előszeretettel ás. Igy aztán a gyönyörű szőre nem mindig volt ilyen fehér, amiért többször is ejnyebejnyét kapott. Persze ilyenkor is szájal legtöbbször. 😀 Nem engedjük ki esős időben csak rövid időre, így viszont rászokott, hogy a reggeliző asztalnál ha van hely, akkor ott ücsörög velünk. Sőt, ha mind a négy szék foglalt, akkor álljon már fel valaki!!! 😀

Heverészni, aludni, szaladni, labdázni, bandázni a többiekkel. Összebújni velünk, bárhol, bármikor, bármennyi időre. Az az igazi! ❤

Tegnap odáig fajult a helyzet, hogy minden hely foglalt volt, itt nyüszögött, hogy ő most hová feküdjön? Mivel elég fázós a lelkem, hát tettem egy párnát Gyuszi székébe és azon durmolt egész délelőtt. ❤

Hogy milyen az élet vele? Megérte-e azt a sok pénzt amit kifizettünk a műtétjére? Az élet könnyű most már vele és sok mosolyt csal az arcunkra a dumájával, viselkedésével. Néha olyan mint egy kiscica, bár Samutól és KisBüditől is kisebb. A cicákkal el van, néha összefognak a Samuval és Charlie-val és megkergetik KisBüdit, de ebben KisBüdi is hibás, mert ő meg verekedik úton, útfélen. 😛 Samutól tart, néha kap egy-egy taslit, de aztán meg egymás mellé fekszenek és úgy alszanak, vagy Samu neki áll Jack-et fürdetni, mert már megint piszkos a füle, a szeme, stb. 😀 ❤

Barnabás után Gyuszit imádja  a legjobban. A fura az, hogy ez kölcsönös. 😀 Múltkor addig könyörgött Gyuszinak mikor itthon dolgozott, hogy felvette az ölébe és úgy dolgoztak együtt. Mondtam is, hogy el sem hiszem! 😀 

Soha nem fogjuk elfelejteni azt a jóságot és kedvességet amivel megajándékozták sokan elsősorban ezt a kiskutyát és minket is. Gyuszi létrehozott egy oldalt számára ahol annyi pénz jött össze, hogy meg tudtuk őt műttetni. Elmondhatom, hogy boldog, kiegyensúlyozott, édes kiskutya lett belőle. Még vár rá egy műtét, nyáron azt is megejtjük, mert sajnos nem szállt le minden aminek le kellett volna mint pasinak. Így ezt ki kell venni majd a hasüregből, hogy nehogy elrákosodjon idővel. Mi azt szeretnénk, ha sokáig velünk maradna mosolyt csalva arcunkra, kedvesen odabújna, hozzánk dörgölné orrocskáját, buksiját bizalommal a kezünkbe téve. Ahogy teszi ezt nap mint nap odaadó szeretettel! ❤ ❤ ❤