Tegnap este nagy örömünkben ahogy hazaértünk a kórházból építettünk hárman Barnussal és Gyuszival egy kis kertecskét. Már elegem volt a sok ilyen-olyan próbálkozásból, most ebbe, most ide ültessünk. Nagy lendülettel, nagy örömmel próbálkoztunk, utóbb mindig kiderült, hogy kár volt időt és erőt pazarolni.

Most kaptam egy kis kertecskét Gyuszitól:

Becsületes helyük lett az eprecskéimnek, amelyek egészen a fagyokig hűségesen érlelték tavaly is a szebbnél szebb epreket. És milyen finomak voltak!!! 🙂 Nyami! Sajnos nem jött be a zöld fűszereknek a kis zöld-fehér műanyag tároló sem, talán túl kevés volt benne a hely? Mindegy, most az alsó sorban az új palánták is helyet kaptak. Remélem itt már rendben lesznek. A tavalyi kiskertbe meg lesznek majd egynyári virágok, azoknak talán nem lesz akkor a gyökere.

És ebben a kiskertben még az a jó, hogy ha egyszer majd elmegyünk innen, akkor elvihetjük magunkkal. De ez még soká, remélem nagyon soká lesz! Mert most jó itt! 🙂