Címkék

, , , , , ,

Bizony jó régen volt már az esküvőnk, de tisztán emlékszem mennyire szerettem volna, ha Mancika néni ad össze minket. Igazából nem is volt más kivánságom az akkori Tanácsháza felé. Valahogy mindig szerettem kedves, mosolygós természetét. Szeretettel fordult felénk az esketéskor is, annyira azt éreztem, hogy nem csak száraz szavakat mond, hanem tényleg nekünk, hozzánk szól minden kedves szava.

Aztán eltelt sok-sok év. Sőt, nagyon-nagyon sok év. Mindenki élte életét, ki itt, ki ott. Aztán mi itt, ő meg még mindig a mi kis falunkban. Szinte azt mondhatom, hogy nem is találkoztunk, alig beszéltünk az eltelt évtizedek alatt, de ha láttam, akkor valahogy mindig mosolygott. 🙂 Meg az én emlékeimben mindig csak igy tudtam rágondolni. 🙂

Aztán ott az a kutyafüle facebook. Sokszor szidjuk, de ha régnemlátott kedves emberre akadunk, akkor bezzeg mennyire tudunk örülni! És lám, egyszer csak ismerősei lettünk egymásnak, már nem is emlékszem melyikünk jelölte be a másikat, de remélem ő is legalább annyira örült, mint én neki. Párszor kommentelt a blogba is, innen tudtam, hogy hébe-hóba benéz hozzánk.

És csodák csodája, egyre másra jelentek meg az oladalán a szebbnél szebb képek, melyekről kiderült, hogy ő festi őket. Nagyon szeretem a szép festményeket, régebben sokat jártunk muzeumba Gyuszival, és ezek a képek mind a szivemhez szóltak. Főleg ha találtam olyat, ami a falunkról készült, vagy a közeli Mátráról.

Külön ajándéknak éreztem, hogy láthatom ezeket a képeket. Aztán megjelent egy kép az oldalán, ami nekem a gyerekkoromat juttatta eszembe. Régen csellóztam. Persze sokat kellett gyakorolnom, amit a cicáim nagyon szerettek. Később amikor már szebben tudtam játszani akkor kiültem a tornácra, a cicák előttem ültek, vagy bujtak hozzám és valahogy igy figyelték a hurok zenéjét:

Ekkor megint irtam neki, és megköszöntem, hogy eszembe juttatta ezeket a kedves emlékeket. Majd nem telt el pár perc már beszélgettünk is skype-on. Mesélt az életéről, hogy mindig is szeretett festeni, de csak most nyugdijas éveiben lehet ilyen termékeny.

Van egy internetes oldal, Kép a falon, itt vannak az ő képei is. Több kép már el lett adva, de még mindig sok gyönyörüség vár eladásra. Amiket én most megosztottam azok is eladásra várnak, nem szerettem volna senkit megsérteni azzal, hogy a magántulajdonát közszemlére teszem. Több képet is láttam emberekről, elárulta, hogy fotó után készit képeket is. Ujra szeretik ezt a lehetőséget emberek. És igazából ezért is jutott eszembe most megint ő, mert hát közeleg a karácsony, esetleg ha valaki szeretne ilyen meglepetést családtagjának, hát meleg szivvel ajánlom a mi Mancika néninket! 🙂

Az oldalát, elérhetőségét itt találhatják meg az érdeklődők: Lángné Gréczi Margit – festőmüvész

A többi képét is meg lehet itt tekinteni, vásárolni tőle. Kukkantsatok be házzá, nem fogtok csalódni! 🙂