Ma ünnepség volt az iskolában március 15-e tiszteletére. Ez volt a második, tavaly volt az első megemlékezés, akkor még szinte csak a gyerekek voltak meg a tanárok 1-2 szülővel. Ma azért már szép számmal eljöttek a szülők is. Jó volt együtt látni a magyar szekció gyerekeit, talán nincs is ilyen alkalom másik. Csak a 6. évfolyamosak hiányoztak, Esztiék, ők ezen a héten vannak kirándulni (végre jön már haza, alig várom, hogy újra együtt legyen a család, nagyon hiányzik). Ha valakit érdekel a műsor, az megtalálja az iskola magyar nyelvű honlapján(http://euiskola.uw.hu/). Idén már összeszedettebb volt a műsor, aranyosak voltak a gyerekek. Elhangzott Petőfitől a Nemzeti dal, évfolyamonként szavalták el a gyerekek a vesszakokat. Annyira édesek voltak az ovisok, ahogy mondták, lelkesen, hangosan. Persze a többiek is jók voltak, meg ne bántódjon valaki! Aztán elénekeltük közösen a Himnuszt. Épp jött az Igazgató úr, Kari Kivinen dolgozni, és oda jött ő is, már előtte ott volt a felső évfolyam igazgatója Mr. Menacher (ha nem jól írtam le a nevét, akkor javítson ki valaki!), ő jelezte előre, hogy el fog jönni. Mindketten mondtak pár szót a magyar szekciónak, igazán kedvesek voltak. A végére az alsós igazgató nő is odaért, tehát azért képviseltette magát az egész iskola. Hát, ilyen volt ez a megemlékezés. Szerintem jó volt, több kellene ilyen, persze tudom, hogy nem lehet, de akkor is. Annak idején le kellett adni a szekciónak, hogy melyik ünnepet akarja a szekció megünnepelni, mert csak egyet lehet, akkor a március 15-ét választották. Kár, hogy nem lehet kettő.

Aztán ezzel a nappal be is fejeződik a tanítás az Európai Iskolában, kitört a húsvéti szünet, két egész hétre! Mi hétfőn elrohanunk (szó szerint) Magyarországra, ott leszünk két napot, és visszarohanunk csütörtökön Belgiumba. A lányok maradnak, a fiukat visszük.

Majd írok még az itt töltött első napokról, hogy találtunk lakást, mi történt velünk, csak nem tudom mikor lesz rá időm. De kerítek rá, mert az az időszak is érdemes arra, hogy írjanak róla!