Speciális olimpia

52 aranyérmet nyertek a magyarok

A 68 fős magyar csapat összesen 52 aranyérmet nyert a Sanghajban rendezett XII. nyári speciális olimpián, amely csütörtökön véget ért.

A küldöttség az első helyek mellett 31 második és 19 harmadik helyet is szerzett.

A tíznapos eseményen 159 ország 7000 értelmi fogyatékossággal élő sportolója küzdött az érmekért.

Most olvastam ezt a hírt, talán ha két helyen olvastam a híradások között. Elég szomorú. Jövőre ha olimpia lesz, még a ruhásszekrényből is az fog folyni. Ami persze nem is lesz baj, de ezek az emberek, akik ugyan csak Magyarországot képviselik tényleg csak ennyit érdemelnek? Egy 5 soros hírecske? Szomorú!

Úgy látom, hogy Belgiumban sokkal lazábban kezelik a mozgáskorlátozottakkal meg más sérült emberekkel kapcsolatos dolgokat. Egyrészt itt kiviszik az embert a hozzátartozók az utcára. Voltunk egy pár olyan játszóhelyen, ahol tolókocsival közlekedők is részt tudtak venni a játékban. Talán egyik legemlékezetesebb volt, amikor Eftelingben voltunk. Ez egy olyan hely, ami hasonlít Disney-landhoz, csak kisebb, családiasabb, tényleg nagyon jó hely! Volt itt rengeteg nézni való, beleülni való, kipróbálni való. Az egyik kedvencünk a „PIRANA” volt. Képzeljetek el egy hat személyes kör alakú monstrumot. Külseje gumiból készült, bele kellett ülni és egy pályán sodorta végig ezt a valamit a víz. Közben benne ültek az emberek, ide-oda csapódtak, a gumiborítás miatt meg-megdobott minket egy-két kiálló szikla, átmentünk vízesésen, esett az eső, volt örvénylő rész. Nagyon jó volt, tényleg! No, ezekbe a kicsi járművekben lazán belerakták a tolókocsiból az embereket az ottani segítők. Nem csináltak belőle gondot! El tudom képzelni milyen boldogok lehettek azok az emberek, szerintem még tőlünk is jobban örültek. Hát, ilyet nem láttam Magyarországon! Sok helyen látok tolókocsikat bevásárlóközpontokban. Ja, és ami nagyon érdekes. Mint Magyarországon itt is fel vannak festve a parkolókban a megkülönböztett jelzések (tolókocsi, cumi, több gyerek portréja), amit tényleg nem használnak mások. Emlékszem még mikor az egyik ismerősöm vitába szállt egy középkorú madámmal, miután kiszállt a BMW-jéből, hogy nem tud megállni, parkolni a három gyerekével, mert a hölgy beállt a nekik fenntartott helyre. Mondanom sem kell, hogy a „kedves” hölgy röhögve ott hagyta. Annyi minden van még itt, de most nem jut eszembe több! De látom, hogy nem bámulnak meg egy tolókocsist, hogy rosszul érezze magát, teljesen normális dolog, hogy itt vannak ők is velünk. Mikor voltak a szüreti napok akkor is sok nagyon beteg embert láttam, kihozták őket, boldogok voltak, hisz sütött a nap, nagy volt a sürgés-forgás.

Magyarországon ismertem azt az embert, aki évekig az asztaliteniszezés világbajnoka volt. Gyermekkorában ráugortak a hátára az úszómedencében, lábai lebénultak, a kezét sem tudta teljesen mozgatni. Mégis iszonyú nagy akaraterővel elvégezte az orvosit, pszichológus lett, és mellette edzett, kikerült több évig a nekik megrendezett világversenyekre, olimpiákra és olimpia- és világbajnok lett, többször is. Tudja valaki a nevét? Kap egy mezei piros pontot!

Minden elismerésem és tiszteletem ezeké az embereké és a családjuké! Gratulálok!

Itt mindenki megnézheti az élménybeszámolókat: http://www.msosz.hu/