Bár nem szoktam hétvégén irni, de most mégis szakitok a hagyománnyal, mert még nagyon friss az élmény, ezért szeretném leirni már most.

Hónapok óta készültünk már ebbe a muzeumba, kb. mióta télre bezárták. Valahogy évek alatt elfelejtődött, amikor meg eszünkbe jutott akkor meg kiderült, hogy télen zárva van. Ma volt az első nap, hogy nyitva tartottak.

A továbbiakban inkább képek lesznek kevés magyarázattal, mert inkább a képek beszéljenek helyettem! 🙂

A kinti sinen már várakozik egy régi matuzsálem. Végre ujra beinditották, várja az utazni vágyókat.

 

A bejárat láttán még nem gondolhatjuk, hogy milyen szépségek vannak mögötte:

 

Az első ló vontatta és sineken közlekedő villamos Brüsszelben 1869-től.

 

Ilyen értékü jegyekkel lehetett utazni:

Ez pedig egy korabeli kép:

 

Ez már fejlettebb változat 1872-ből:

 

Ami már nagy szó, hogy ez az első igaz ló huzta villamos, ami egész Brüsszelen belül közlekedett:

 

És az első igazi villamos, melynek fenntartása kevesebbe került mint a ló vontatta villamos, ezért gyorsan elterjedt, 1890-től:

 

 

Ez a nagyon szép fa belsőjü villamos 1888 és 1932 között közlekedett:

 

 

1894 és 1905 között közlekedett ez a szép villamos:

 

Még korabeli kép is készült róla Brüsszel egyik terén, ami ma is ugyan igy néz ki, hiszen az épületek ma is ott vannak ahol ezen a képen, csak éppen a forgalom nőlt meg óriási módon.

 

M

 

1903 és 1928 közlekedett ez a motorkocsis villamos, melyen volt zárt és nyiott tér is.

 

Hát, a vezetőnek  nem lehetett valami jó helye, látszik, hogy állva kellett vezetnie egész nap, sőt az időjárás viszontagságait is el kellett viselnie, hiszen elbujnia sem lehetett.

 

És ugye a sineket, a villamosokat is karbantartani, javitani kellett, ezért ezekhez hasonló javitóvillamosokkal szállitották az embereket, alkatrészeket 1920 és 1975 között.

 

Ilyen autóval vontatott jármüveken is loholtak javitani, ezeknek a vontatványa viszont csak a vasuti sineken tudott közlekedni 1952 és 1980 között.

 

Aztán volt egy másik csarnok, ahol sorban voltak a nagy kiállitóterem jármüvei. Egyik-másikon látszott, hogy szerelik, még ma is járják jeles alkalmakkor a brüsszeli sineket.

 

 

Ezen a képen pedig egy régi szerelőcsarnokot láthatunk, amely nagyon hasonló volt ahhoz, ahol mi is voltunk, de a képen szereplőt már régen lebontották, hiszen a város külső részeiben épitették fel  az uj szerelő-javitó helyeket.

 

És mi volt még érdekes? Nézzétek csak! Már 1902-ben milyen kiterjedt villamoshálózattal rendelkezett Brüsszel:

 

Mire kiértünk, akkorra lassan szállingóztak az emberek is, hogy tegyenek egy kört az egyik matuzsálemmel. Mi most ezt kihagytuk, mert elég hideg volt, a szél is fujt, de ha jobb idő lesz, akkor pótoljuk.

Mivel itt nem csak villamosok, hanem buszok is voltak kiállitva, ezért a következő bejegyzés azokról fog szólni. De gondoltam a képekből egy bejegyzésben ennyi is elég! 🙂