Ez az előétel volt a házassági évfordulónkon is, nagyon izlett mindenkinek, gondoltam most is elkészitem. Gyuszi német kolléganőjétől tanultam és készitettem el saját izünk szerint.

A tavalyi jobban sikerült, de tudom miért. A legpuhább, legfinomabb kenyeret vettem most meg, tavaly az egyszerü 80 dkg-os helyett. Utóbb jutott csak ez eszembe, de ezt nem ajánlom senkinek. Jobb az egyszerü, mezei kenyér!

 

A mostani tul puha volt, beitta a krémet is egy kicsit, igy alig látszik benne. A sonka darabokat látni benne csak, de az ize finom volt nagyon.

 

Az a lényeg, hogy meg kell hámozni a kenyeret. Elvileg egyben le lehet huzni  róla a kenyér sült részét. Ha alul megkezdjük a kenyeret, akkor szépen le lehet tekerni, ha nem megy, akkor késsel segitsünk rá. Egy téglalapot kapunk. A kenyeret megkenjük a már előre elkészitett krémmel. Szerintem turós krémmel, körözöttel, stb. lehet a legfinomabb, én sonkás, sonkadarabos és bazsalikom-paradicsomos krémmel kentem meg. Szorosan fel kell tekerni mint a bejglit, szorosan be kell csomagolni folpackba és egy napra hütőbe tenni.

Másnapra már csomagolás után sem fog letekeredni, szépen lehet szeletelni! A krémmel nem szabad takarékoskodni! A tavalyi kenyérben nagyon szépen látszott a töltelék, idén csak a sonkacsikok tarkitották a kenyértekercset.

Ajánlom, mert előző nap elkészithető, egyszerü és nem tart sokáig, a tálcán viszont nagyon dekorativ és izletes!