Először is nagyon szépen köszönöm a sok segítséget. Nagyon hálás vagyok amiért megértettétek miért fontos ez a növényke nekünk és próbáltatok hathatós tanácsot adni, senki nem ajánlotta a guglit. 

Elmondanám, hogy még két hét kellett, mire lett bátorságunk elültetni. Egyszerűen féltünk, nehogy ártsunk neki, hiszen többen is figyelmeztettek a gyökérzet érzékenységére. De nem volt mit tenni, már nagyon nyújtózkodott. Egy szombat délután minden csendes volt, nagy levegőt vettünk és sírdogálás közepette elültettük. Nagyon-nagyon vigyáztunk rá, talán még sosem tartottak igy becsben egyetlen növénykét sem. Ültetés közben locsolgattuk, igy tömörítettük a földet, nem nyomkodtuk meg a tetejét sem. Már eleve tettünk mellé egy támasztékot, hogyha nagyobb lesz és kikellene kötni, ne akkor kelljen beleszúrni a földbe és esetleg átszúrjuk a gyökérzetét. 

Olyan sok boldogságot jelent ez nekünk, nem baj ha ezen mosolyogtok, igy van ez akkor is. Nézzétek csak honnan hova érkeztünk.