Valamit nagyon félre értettetek! Nagyon jól tudom, hogy például a repülőtéren nem kell a lakcimkártya, meg igazából sehol. Csak az a baj, ha valakinek gond van a személyével, akkor azt jelzik a rendszerben, amit meg is néznek akkor, amikor az ember megy a repülőtéren, szépen elveszik az utlevelét, oldalra pillantanak, na akkor. Mi tartjuk magunkat ahhoz, hogy semmiféle eljárás nincs ellenünk a gyerekek miatt, hiszen még minden bizonyitás alatt van, de ha esetleg mégis jelzik ezt valamilyen módon a rendszerben, akkor gáz van. Megnézik az utlevelüket, aztán szólnak, hogy nem mehetnek ki az országból? Értitek? Ezzel van a gond! Nem azzal, hogy milyen uton jutottunk el idáig, az már a kutyát sem érdekli! Meg azzal, hogy mielőbb megvehetnénk a jegyeket, ugye olcsóbb lenne, de nem merjük, mert nem tudjuk, hogy ez az egész másfél hónap mulva hol fog tartani?
Tudom sokan járnak hasonló cipőben, ne számitsatok gyors ügyintézésre! Még mindig semmi hir! Nem is tudom mennyi ilyen ügye lehet egy-egy gyámhivatalnak? Talán megyei szinten is egy? De nem kapkodják el! Lehet elkellene kezdeni megint morognom itt magamban? Én mindig azzal nyugtatgatom magam, hogy ott is emberek dolgoznak, jó lenne elhinni, hogy ők is ezt gondolják rólam. Tessék, morogtam!
... szemünkben a világ ... Belgiumból 
Nemrég válaszolt az ügyintéző, szabadságon volt a múlt héten (senki sem helyettesítette?), jelentkezik, amint pontosította, hogyan tovább.
Csilluka, birom ahogy aggódsz és én értelek is. De 3 hónap után még nem ért át az egyik rendszerből a másikba, hogy kijelentkeztünk (Népességnyilvántartó -> NAV)! Akkor nem hinném, hogy majd a határőrség adatbázisában megjelenik, hogy ezekkel az emberekkel baj van.
Én csak most látom, hogy a Mo-i adatbázisok mennyire nincsenek összekötve!
Itt, Ausztiában van egy központ adatbázis, amihez mindenféle szervnek van hozzáférése. A múltkor a forgalmimban akartam a lakcímem átiratni. El is mentem, vittem az itteni lakcímpapír másolatát (mert a másolatot elfogadják mindenhol!), mire az ügyintéző kislány közölte, hogy óóóó, az nem kell, majd ő fogja ellenőrini az online rendszerben személyesen. Na, nekem itt esett le az állam!
Néhány hete felhívtam az otthoni NAV-ot, hogy van-e valami teendőnk, ha kijelentkeztünk otthonról. Mondja, hogy semmi a világon, majd a népességnyilvántartó valamikor leküldi nekik, hogy külföldre távoztunk. De kedves volt a hölgy és kérdezte, hogy mikor jelentkeztünk ki. Mondom március 1. Óóóó, akkor még nem lesz itt a kijelentkezés ténye, de megnézi. Mindez május közepén! Megnézte. Nem találta. Mondta, hogy ez eltart hónapokig!
Ezek után nem hiszek benne, hogy a gyámügy majd lejelenti a határőrségnek, hogy a Mészáros családdal baj van. 🙂
És honnan tudná a gyámügy, hogy mi az útlevélszámotok?
De értelek én, hogy 100%-osan, hogy meg akarsz felelni mindennnek, mert 4 gyerekkel nem akarsz kockáztatni. Csak az a baj, hogy nem nektek kellene aggódni a törvénykezés baromságai miatt. Aggódjanak a végrehajtó szervek.
Nikol, kedves vagy, hogy leirtad ezeket, én is igy szeretném látni, az a baj, hogy ezek nem az én agyszüleményeim. Olyan helyen mondták, ahol azt gondolom tudják mit beszélnek. Sajnos nem ugyanazzal a kedves hölggyel beszéltünk, látható! De mindegy is! A fent leirtakon változtatni sem te, sem én nem tudunk változtatni.
Érdekes példát mondok neked, az elmult héten még Gyuszival össze is vitatkoztunk, hogy Gyuszi szerint a mi két cimünket átirták már régen nem is kell ezzel a résszel foglalkoznunk, a fiukét meg majd később, ha elrendeződött minden. Én ugy gondoltam, hogy a négyet egyszerre fogják intézni. A pénteki telefon után kiderült, hogy sajnos nekem van igazam. Még sehol nem csináltak semmit, áll az egész a miénk is, a fiuké is. Ez sem az én aggódásom eredménye, hanem tény, mert igy mennek a dolgok.
Hogy miért irom le ezeket? Mert ahogy hallom, meg olvasom, meg a levelesládámba sorakozó aggódó családok levelei után azt gondolom, hogy megkönnyitem mások életét, hogy igen, mi is ezeken megyünk át, igen, másoknak még ezekre is fel lehet készülni. Különben elmondanám, hogy nem mi jártunk a legrosszabbul, van aki még cifrábban járt. Az, hogy ő megosztja-e tapasztalatait, ő dolga. Mint mindig, ezután is csak segiteni szeretnék másoknak. És reménykedem benne, hogy a vége az lesz, hogy egy kurta-furcsa fordulattal megoldódik az egész. És milyen jó lesz, ha másoknak már csak ezt a végét kell meglépniük és az összes többit kihagyhatják!
És tudod Nikol, … szemünkben a világ … , pont ezért változtattuk meg a blog cimét! Hogy elmondhassuk min megyünk át, miről mit gondolunk. Főleg ha a közre tartozik!
És nem, nem haragudtam meg, csak azt gondolom, hogy te ugy érzed feleslegesen hergelem a dolgokat, bár lehet jobban le kellene irnom mindent, akkor nem éreznéd igy! De miért is kellene nekem mindent megmagyaráznom? Nem elegek a részeredmények? Okulásként? Szerintem most igen.
Hát szeretettel ölellek és reménykedjünk mind a rövid és sikeres lezárásban! Mert ez itt a lényeg!
Jaj, nem, nem gondolom, hogy alaptalanul hergeled magad. Csak próbáltalak volna megnyugtatni, de úgy látom, hogy túl sok a bizonytalanság.
Remélem, hogy hamar megoldódnak a dolgok.
Arra semmi esélyetek nincs, hogy legalább egyikőtök Mo-ra tudna utazni személyesen? Mert a telefonos ügyintézés mindig hosszadalamas és még egy jót sem lehet az asztalra csapni. 🙂
Megígérem, hogy a jövőben csak figyelek és nem okoskodok. De azért figyelek :-), mert aggódom miattatok. 😦
Nikol, drága vagy, és köszönöm! Egyikünk nem elég, egyszerre kell mindenhol ott lennünk, mintha utlevelet készittetnénk a kiskoru gyermekeinknek. Attila pedig válaszolt helyettem is nemrég, olvasd el, hogy nem alaptalanok és butaságok amiket irtam itt.
Szerintem igazatok van, hogy kerülitek a repülőtereket otthon az ügy lezártáig. A határrendészet rendszerei nagyon sok felől kaphatnak adatot és nem lehet kizárni a lehetőségét annak, hogy megjelenik valamelyik családtag útlevel száma / személy igazolványa a rendszerben mint feltartóztatandó.
Viszont autóval nyugodtan mehettek, ha esetleges közúti ellenőrzésbe is futottok bele, az ottani rendőrök általában nincsenek online a központi rendszerrel, hacsak nem rendelnek el országos körözést ellenetek 🙂 – amit azért nem hiszem, hogy megtennének. Szóval, autóval biztonságos. Szerintem.
Köszönöm Attila, másoktól is ezt az infót kaptam!
Menjetek autóval, az a legegyszerűbb.
De szerintem otthon az adatbázisok nincsenek összekötve, az útleveleket pedig nem nagyon olvassák be.
Nekem az elmúlt évtizedekben egyszer se szkennelték be az útlevelemet Ferihegyen.
Megnézte, intett, mentem.