Bizony lassan 18 éve lesz, hogy Gyuszival vált vállnak vetve, a négy gyereket felnyalábolva felszálltunk arra a bizonyos repülőgépre. Hat bőröndöt és a gyerekeket terelgetve, bizakodva mentünk előre. Hogy honnan volt a kitartás, a hit?  Csakis Istentől, ugy gondolom, érzem másképp nem ment volna. 

Igy éldegéltünk mi itt hatan. A lányok felnőttek, jöttek az egyetemi évek, és már csak azt vettük észre, hogy szeretett párjuk mellett vannak, sorban jöttek az esküvők is👰🏻🤵🏻❤👰🏻🤵🏻❤. Később Dávidot is “levadászta” egy élelmes finn kislány💑❤, bizony gyorsan megnőtt a család létszáma, immár kilencen vagyunk. Vagy mégsem? 😀🤭 Mégsem … ❤

Akik olvassák a blogot tudják, hogy a legnagyobb inspiráció amiért ide költöztünk Belgiumba, hogy a cistas fibrosis-os gyermekeink  a lehető legjobb ellátást kaphassák. Jött egy lehetőség, amivel mi éltünk. Tele voltunk reménnyel, lelkesedéssel és félelemmel, de közben meg óriási hittel is, hogy ezt megtudjuk csinálni. 

Hálásak vagyunk a gyermekeinknek, egységes a családunk, a férjek és a barátnő is megértette, megérezte ezt a köteléket, melyre mindannyiunknak szüksége van. ❤

Szeretünk együtt lenni mi lányok is. Együtt tölteni időt. Időről időre készülünk rá. Szuper napokat töltöttünk együtt menyasszonyi ruha vadászat alkalmával is. Jókat nevettünk, persze be-betértünk valahová enni is és remekül szórakoztunk, a csodás és áhított ruha is meglett. 

Karácsony és új év között mindenki szabin volt, gondoltuk elmegyünk megint Gent-be csajos napot tartani, Esztikénk is mondta még pici a pocija, jól bírja magát, most menjünk (pár hete irtam, hogy kisebbik lányunk kisbabát vár❤👶🏻❤) . Sétáltunk a genti várban, aztán már csak azt vettem észre, hogy Katinkám a karjaim között, épp elájulni készül.  😕 Pár perc és jobban lett, de egész nap aggódtam miatta, este be is vallotta nem érzi magát teljesen jól. Két nap múlva elmentek szilveszterezni Párizsba. Nagyon sokat dolgoztak az elmúlt évben, kellett egy kis kikapcsolódás. Én persze tovább aggódtam, de ott volt vele a férje, nála jobban senki nem vigyázhat rá. Január 1-én megszólalt a telefonom. Pár perc múlva már megnyugodtam magamban, miközben nevetve hallgattam a kajavadászatról a történetet. 😀🤭😁😉🥰 Ő is tudta, én is tudtam. Gyuszi csak nézett rám.
-Akkor most mi van?
-Az van, hogy jön a következő unoka. 🥰
-Ezt te honnan tudod? 
-Majd csak figyelj! 😀
Hazajöttek, készültek a tesztek amik természetesen pozitívak lettek. 

Már évek óta szerettek volna kisbabát. Egy cf-es nőnek nem könnyű teherbe esni. Nagyon sok akadályoztatás van. Talán írok majd egyszer erről, de nem most. Ha valakit érdekel nyugodtan írhat, szivesen válaszolok a kérdésekre. A legnagyobb akadály az egyik látványos tünet lehet, a nyák túltermelődése. Nagyon sokat olvastam utána, évek során mindig elolvastam az aktuális, legújabb szakirodalmat, hogyha eljön az idő a feltett kérdésekre majd tudjak válaszolni Katinkámnak. Csak reménykedni tudtam, de egyben biztos voltam, Katinkának lesz kisbabája. 🥰

Részt vett egy tudományos kísérletben még évekkel ezelőtt. Ma már ezt a gyógyszert, a Kaftrio-t szedik nagyon sok országban a cf-es gyermekek, felnőttek. A kísérlet kezdetén aláirattak vele egy szerződést, hogy bármennyire is érzi jól magát esetleg, kisbabája nem lehet. Mint tudjuk, a gyógyszer csodákra képes, ezt bizton állíthatom. 🥰 Meg nem gyógyítja a cistas fibrosis-os embereket, de élhetőbb életet biztosit, közel olyan életet élhetnek mint az egészséges emberek. De teltek az évek és ugy érezték már nincs mire várni, igy visszaadták a Kaftrio-t, reménykedve, hogy hamarosan hárman lehetnek. Sajnos nem jött a baba, és ez a szomoruság már nagyon kihatott Katinkám életére. Az állapota a Kaftrio hiányában szépen lassan de biztosan csuszott vissza a Kaftrio előtti állapotba. Nagyon vártuk, hogy a belga kormány rábólintson végre, és biztositsa a gyógyszert az országban élő betegeknek, de mindenféle indokokkal huzódott az egész. Közben pedig teltek a hónapok. Nyáron egy pénteki napon jött a szomoru hir, hogy az egészségügyi miniszter kijelentette, hogy ő ezt az engedélyt nem irja alá, mert irreálisan magas a gyógyszer ára (különben tényleg az 😞). Katinkáék ekkor Amerikában voltak. Nem is mertem nekik megmondani, de éjszaka elolvasták a hireket, és természetesen ott megtalálták ezt a hiradást is. 😰 Sirdogáltunk picit, persze, hogy sirdogáltunk. De mondtam nekik, hogy majd valamit kitalálunk. Vagy valami majd történni fog, higgyünk ebben. Ők már belengették azt is, hogy elköltöznek egyik szomszédos országba, ahol kapják a cf-es betegek a gyógyszert. 

De lám, nem kellett. Még a következő hétfőn jött a meglepő, csodálatos hir, hogy már alá is irta az egészségügyi miniszter a rendeletet, szeptember 1-től életbe is lépett. Minden lehető platformon üzentem nekik, hogy majd felébrednek ott reggel, itt kora délután, akkor ez a hir fogadja őket. Na, megint sírtunk, de most örömünkben. 🤭😂 Katinka szeptember közepén kapta meg a Kaftrio-t újra. Én ekkor csak türelmet kértem tőle, ugy gondoltam 3-4 hónap kell, mire megint átáll a szervezete. Sok minden volt, csak türelem nem. Elfogyott, jogosan. Mentek orvoshoz, segítséget kértek. Kaptak is, reménykeltő időpontokra jegyezték őket elő 2023 első hónapjaiban. De a természet mosolyogva közbeszólt. 🥰 Isten ugy gondolta, hogy leküld nekik egy drága kicsi lelket mindenféle beavatkozás nélkül. ❤👶🏻❤

Én mindig ugy gondoltam a gyermekeimre, hogy Isten ajándékai. Hogy elég kegyesek voltunk Isten előtt, ránk mert  bízni négy gyönyörű lelket. Most pedig jön a folytatás …  🥰👶🏻🥰👶🏻

2023. Idén, ebben az évben, pár hónap múlva Esztikénk és Axel 👨‍👩‍👧 kisbabája megszületik, majd valamikor a nyár végén Katinkánk és Vincent 👨‍👩‍👦 kisbabájával egészül ki a család. Annyi szomorúság, szenvedés volt az eltelt évtizedekben a családunkban, épp ideje a boldogságnak, elégedettségnek. 

És igen, most jön a mi időnk ❤😀😀😉😀😀❤ ahogy mondják a nevelés már nem a mi feladatunk lesz, hanem csak szeretni kell az unokákat, de azt nagyon. 🥰👶🏻🥰👶🏻

Aranyosi Ervin: A nagyszülők szeretete

A nagyszülők szeretetét
felülmúlni nem lehet!
Bölcsességük jóra tanít
minden apró gyereket.
Szeretettel pátyolgatja,
van ideje játszani,
felnőttnek már igazából
Ő sem akar látszani.
Tanult régi hibáiból,
s jóvá tenni van oka,
gyakorlatban érlelt tudást
kap tőle az unoka.
Sokan hiszik, – elkényeztet –
pedig életre tanít,
s nem akarja, más élje meg,
rég elvesztett álmait.
Így hát, amit Ők adhatnak,
felülmúlni nem lehet.
Kincset adnak a jövőnek:
úgy hívják, hogy SZERETET!