Kép: Pinterest

11 év nélküled. Akkor lettem lelkileg árva. Akkor mentél el, te voltál az utolsó ember, aki mindig is szeretett, akinek az életem köszönhetem. 

Egyszerűen nincs olyan hét, hogy valami  miatt ne emlegetnénk, ahogy múlt héten is. Már tudunk nevetve emlegetni mikor mit mondtál, vagy éppen most éppen mit mondanál. Néha még mindig legurul egy-egy könnycsepp az arcomon, de többnyire már mosolyogva tudok emlékezni rád. És azt hiszem ez már mindig igy is marad. Jól is van ez igy. Megkellett tanulni milyen az élet nélküled, nem volt mit tenni. Hálás vagyok, hogy olyan ember voltál akire jó emlékezni. Akire lehet emlékezni. És van mire emlékezni. 💗

Keresgettem verseket, van-e olyan ami kifejezheti az érzéseimet? Sajnálom, hogy nem vagyok költő, olyan sok mindent lehetne mesélni rólad, olyan sok mindent lehetne szép rímek között elmondani. Igy viszont csak mások szép szavait kereshetem. Találtam egy verset. Amelynek minden sorában ott vagy. Köszönöm, hogy voltál nekem… 💔💔💔