Régen nem meséltem nektek a kis állatkertről. Vegyük csak szép sorban őket, mert meg van ám mindenki. 💗 Némelyek kicsit döcögősen, kicsit öregesen, de megvagyunk, teljes létszámmal. 🥰

Ahogy eddig is, most is sokat segítettek a mindennapok elviselésében a kutyusok. Hála Istennek jó sokan vannak, és tényleg kell időnként a zsongás, nagy-nagy zsongás, hogy kitöröljenek az ember fejéből minden gondot.

Vegyük csak őket szép sorjában. És hát ki lehetne az első, mint a Gazdi után a falkavezér, Charlie. 😍

Aki régebb óta követi életünket az bizonyára tudja, hogy nagyon-nagyon szeretjük őt. Nem az első kutyánk, elsőre Taszika volt, majd Sam és úgy jött Charlie. Jött és mindent vitt. Mindent, mit gondoltunk, reméltünk, amire felkészültünk. Új oldalát láthattuk meg annak mit jelent a szó, KUTYA. Hála Istennek egy hozzáértő ember már időben felhívta a figyelmünket a viselkedésére, arra mit miért és hogy tesz. Charlie Gyuszi kutyája. Egy csodálatos kutya.

Idén februárban töltötte a 7. évét. Mi reménykedünk, hogy nagyon sok évig lesz velünk. De idén nyáron nagyon megijedtünk.  😥 Pár nap különbséggel Dáviddal simogatás közben találtunk a hátán egy kinövést. Természetesen elvittük orvoshoz, elsőre zsírdaganatra gondolt, mi is, azzal nincs mit tenni. De csak nézegette, fogdosta, végül azt mondta vegyük ki. Mivel már meg volt tervezve az utunk Magyarországra ezért csak egy héttel később történt meg a pici műtét. Kértük, hogy akkor vegyen tőle vért, legyen egy totális kivizsgálás mindenre, tudjuk jól, hogy mennyi beteg, rákos kutyus van, gondok lehetnek a vesével, stb. 

Délután csöngött a telefon. Túl sokáig tartott a hívás és túl sokáig volt csönd. 😥 A vérvétel eredménye alapján a pajzsmirigye nem jól működik, arra gyógyszert kell szednie egész életében. A vese értékei a még jó, de maximumon állnak. A lehető leghamarabb át kell állni senior kajára, mert azok már mind vesekímélők. És hát igen, a csomó. Kimetszette, de ő elküldené vizsgálatra, mert kétséges. Gyuszi mondta, hogy természetesen, ez nem is kérdés.

Egy hét múlva újra csörgött a telefon. Megint sokáig tartott a hívás és még nagyobb volt a csönd. 😥 Az a dudor daganat volt, Charlie rákos. 😥 Még most is potyognak a könnyeim ha eszembe jut. Az első sokk és sírás után elkezdtem nyomozni, mert az nem lehet, hogy elveszítsük őt. Az állatorvos új, pár hónapja járunk hozzá, még nem ismer annyira minket, de hamar rájött, hogy elmegyünk a kutyáinkért a legvégsőkig. Újra felhívta a labort, és kérte vizsgálják meg a daganatot, hogy ép szövet veszi-e körül. Hamar jött a válasz, hogy igen, tehát totálisan sikerült kimetszenie az egészet, nem maradt ott egy pici rákos szövet sem. Ez már biztató volt. 

Ekkor már nyomoztam, szerintem Gyuszi totál megnyugodott, mert mondta is olyan vagyok mint egy véreb, amig nem jutok eredményre addig nem nyugszom. 🤔😏

Felszerelkezve ezer infóval mentünk a 14 nap múlva esedékes vérvételre, hogy javultak-e a pajzsmirigy értékek, jól van-e beállítva a gyógyszer. Ez a drága kutya egy szó nélkül nyújtotta a mancsát, egy nyiffanás nélkül engedte a vérvételt. Szerencsétlen dokit vallatóra fogtuk, mindenre rákérdeztünk, mindenbe belekérdeztünk. Gyógyszer, kaja, táp, mi legyen, hogy legyen? Közelebb kerültünk a megoldásokhoz. Este jött a telefon, már vidámabb, a gyógyszerbeállítás jó, ez most már menjen igy tovább, fél év múlva kontroll. 

Tanácsot kértem a goldis csoportban. Voltak akik felhívtak, írtak, mindenkinek nagyon hálás vagyok a jó szóért, a támogatásért, mindenért. Minden közelebb vitt a megoldáshoz. Van nekem egy csendes támogatóm, egy csodálatos tibetke, Polly-ka gazdikája, vele is felvettem a kapcsolatot és sokat segített a helyes táp kiválasztásában és még a beszélgetésünk után éreztem, hogy nyomoznom kell. 

Most állítjuk át a kutyusokat, mind a négyet. Tápot váltunk, ez egy hosszadalmas folyamat, mert Charlie pocakja nem bírja a pár napos átállítást, egy hónapra el szoktuk húzni. Brit Care seniort kapnak a goldik. A másik ami változott az egy másik kutyakaja. A goldis oldalon sokat beszélgettünk a helyes táplálásról, hogy ki mivel eteti a kutyusát és mit gondol mi lehet a legjobb nekik. Többen már eddig is főztek, és a beszélgetések hatására még többen elkezdtek főzni. Én is gondoltam menni fog. De elértem egy pontra, amikor úgy éreztem, hogy nem tudok nekik mindent beszerezni, megfőzni, elkészíteni, hogy ne legyen semmiből hiány a szervezetükben, márpedig Charlie-nak most nagyon fontos minden, Sam-nek pedig a kora miatt fontos. Igy, mivel Polly-ka Gazdija mesélte, hogy van Magyarországon, gondoltam itt is kell lennie valamilyen kutyakaja készítőnek. És igen, találtam is. Pár napja érkezett meg az első két hetes próbacsomag. Itt is figyelni kell a 4-5 napos átállásra, ma már teljes adagot kapnak vacsira ebből. Még pár nap és mindenből az új rendszer szerint kapják a kaját. És aminek rendkívül örültem, hogy küldték a kutyusok kajájába keverendő porokat, nyomelemeket, olajokat. Majd írok erről szerintem egy külön posztot, hátha érdekel mást is. 

Itt tartunk ma. Pár nehéz hét után elkellett engednünk a tudatot, hogy Charlie rákos. Nagyon nehéz volt. Ő jól van és nem tud ebből az egészből semmit. Utóbbi időben kicsit fáradékony volt, de mint kiderült a pajzsmirigy helytelen működése miatt volt ez, 2 hét után már olyan fürge és fáradhatatlan mint régen volt. A daganatot kivették. Lassan már csak a hátán lévő rövidebb szőre emlékeztet minket arra a kis dögre amit kivettek. Figyelni kell őt. Élvezi, hogy minden nap át van dögönyözve, masszírozva, hogy nem-e érzünk rajta bárhol olyat mint volt. Lehet lesz, lehet nem. Az orvos azt mondta ez nem szokott belsőleg áttétet okozni. Muszáj elhinnünk mindent amit mond. Rendkívül alapos, és láthatóan ért az állatok nyelvén. Charlie kedveli annak ellenére, hogy miken ment át az utóbbi időkben a kezei között. 

Most várunk és remélünk. Remélünk. Remélünk. Akik ismernek minket tudják, hogy nagyon megijedtünk. Próbáltak biztatni minket. Mi meg egymást. Csak azt tudjuk, hogy nem akarjuk őt elveszíteni. Még nem. Hét éves volt idén. Taszika az örökséget neki adta át. 💗 Még nem lehet a közös utazásnak vége. Még nem.