Reggel már korán a sütőben voltak a csigácskák. Nagyjából végig ott ültem a sütő előtt, hiszen nagy dolgok dőltek akkor éppen el! És aztán gyönyörűségeket vettem ki a tepsivel. 💗

A receptet itt találhatja aki szeretné olvasni.

Kóstolgattuk a forró csigákat, majd ránéztem a nagy tele tálra. Eszembe jutott Esztikém, hogy mennyire vágyott megkóstolni. Térültem-fordultam majd mondtam Gyuszinak, hogy én készitek három csomagot és elviszem a gyerekeknek. Mosolyogva mondta menjek csak. 💗

Először Katinka nézett rám csodálkozva, hogy mi történt, majd kaptam egy rakás puszit annyira örült a még forró csigáknak. 🙂

Aztán futás Esztikémhez, 56 perc, még jó, hogy csak két helyen volt dugó. Ha már ugye home office van Belgiumban. 😛 

Drága Szivem, épp a konyhaablakban állt mikor megálltam az autóval. Mikor kivettem a kis csomagot már biztos gondolta, hogy hoztam neki kóstolót. Nagyon örült neki, még el is pityeredett kicsit. Szeretné nagyon ezeket a sütiket, de valahogy sosem sikerültek neki az élesztősek, pedig azt mondta, hogy ugy csinált mindent ahogy tanulta tőlem. De most ez itt egy szuper jó dolog. És finom. És még mindig meleg. 💗 Nem akartam zavarni, hiszen pár perc mulva kezdődött egy megbeszélése, amiért mentem az megvolt. Meglepetés, öröm és majd tele pocak. 🥰😋

Akkor irány Dávidékhoz a 3. csomaggal. Az aranyos annyira meglepődött, de olyan kis hálás volt a pár csigáért. 💗

Mikor hazaértem Gyuszi mosolyogva kérdezte, hogy na mit szóltak? Meséltem. És kinek esett jobban? Nekik vagy neked? Mindannyiunknak, hiszen ebben nőttek fel. Ha szeretnének valamit megcsinálom és odaadom. A fizetség pedig a mosoly és az ölelés. Ettől értékesebb sosem volt és nem is lesz. 💗💗💗💗